Előző postomat is csak most tudtam publikálni, mert még nem volt kész, azóta pedig nem tudtam magamelé venni a gépet.

A fejfájásos tünetek sokkal aggasztóbbá váltak, a vérnyomásom drasztikusan leesett, szaturációm is nagyon alacsony volt. Ez elmúlt pár napot leginkább így lehetne jellemezni. Péntekre már fekve is elviselhetetlen lett a fejfájás. Folyamatosan kaptam vmi fájdalomcsillapítót, csak így bírtam elviselni. A fejfájás egyik velejárója meg a hányinger úgyhogy most én így húsvét táján egy falatot sem ettem pár napig. Ettől a szörnyű fejfájástól az orvosok is nagyon megijedtek. Úgyhogy berendelték nekem az általam ismert összes fejjel kapcsolatos vizsgálatot, hogy mi lehet a baj. Ugyanis az megszokott, hogy annak a baromnak aki felül korábban érzéstelenítés után, mint a hogy én is tettem, másnapra rettenetesen megfájdul a feje, de nekem ez napokon át tartott, féltek vmi egyéb szövődmény. Hisz a gerincemben szurkáltak bármi lehetett volna. Szerencsére minden negatív lett, de végigcsinálni egy külön tortúra volt. Átkerültem egy másik szobába, ez már pont olyan mint a sterillbox, csak rám még nem vonatkoznak úgy a szabályok, én csak azért kerültem ide, hogy szem előtt legyek. Nah és innen rángattak el engem el napjában többször is ki a mentősök. Igazából nevetséges, hogy mentővel vittek, mert nem ugyanabban a kórházban maradtunk, csak vannak távolságok, én meg a fekvésen kívül nem túl sok dolgot tudtam csinálni. De ez így is rettenetesen nehéz volt, gyógyszerekkel telitömve is szarul voltam. Ezen kívül nagyából aludtam. Ez volt az egyetlen tevékenység amikor el tudtam felejteni, hogy fáj a fejem, hányingerem van, és egyébkéntis. A helyzet viszont mostnara javult: a fejem nem fáj fekve, ülve is csak egy elviselhető mértékben, tudok enni, inni, és mint látható gépezni is :) Még mindig öt cső lóg ki/le rólam, kell két infúzió, pulsoximéter, vérnyomásmérő nah és oxigén. Ez így leírva dúrván hangzik, pedig nem az, egyik se fáj, nem kellemetlen. Ami zavaró inkább a dologban, hogy folyton ráfekszem valamelyikre, és így nehéz kényelmesen aludni.

A kilátásokban most az szerepel, hogy a transzplantációt egy héttel eltolják. Ennek nem nagyon örülök, jobb lenne már belecsapni. És hát jól tudom, hogy ezt a donor is érzékeli, neki is elhalasztják a levételt. Rossz érzés kellemetlenséget okozni egy távoli jóakarómnak, ha nem is szándékos. Viszont a jó a dologban, hogyha rendbeszedtem magam ebből a fejfájásból, akkor lehet még pár napra hazamehetek, ami igen jól hangzik. Majd meglátjuk még mi lesz, egyenlőre ebből kell kimászni, enni rendesen, nah és erősödni.