Immunhiány

A múltkor szóltak a kontrollon, hogy jó lenne, ha ismét ellátogatnék a tüdőklinikára, mert már nagyon hiányolnak. Kíváncsiak, mi újság velem így egy év után. Így csütörtökön el is látogattam. Egy egész délutános program volt, mert sokat kellett várni, és a szokásos akadálypályát is végig kellett futni. Ez röntgenből, EKG-ból, légzésfunkcióból és vérgáz mérésből áll. Ezek után visszatértem a Professzor Úrhoz, aki összevetette az eredményeimet a régiekkel, és meg is hallgatott. Az látszik, hogy még mindig sokkal jobbak a leleteim, mint a transzplantáció előtt voltak, de mintha a tavalyi teljesítményeimhez képest rosszabb lenne. De nem túl nagy a különbség, mondta Professzor Úr, hogy ezek könnyen lehet, ha másnap jövök, akkor ugyanolyanok lettek volna, mint a múltkor, nem drasztikus változások. A tüdőtranszplantációtól még mindig nagyon messze van, fel se vetődik már. De úgy gondolja, hogy azért fontos lenne ezt kontrollálni, így nem egy év múlva szeretne ismét látni. CT-re is elküldött és majd annak az eredményeivel vissza is kell mennem, hogy megnézhesse.
Másnap pedig sima kontrollon voltam. Azt látták, amit én is érzek, hogy általánosan jól vagyok, a vérképem is jó, erősödöm is, és sikerült is felszednem pár kilót, ami még mindig jól jön. Csak a számban van vmilyen fertőzés, amire kaptam is gyógyszert, bár nem nagyon lehet tudni mi az. Hiába voltam ilyen jól, visszakaptam a két antibiotikumomat. Főorvos Úr úgy gondolta, hogy nagyon jó, hogy nélküle nem kaptam el semmit, de ez nem azt jelenti, hogy ez így túl biztonságos, és hogy nem is fogok. Így most a helyett, hogy csökkentek volna a gyógyszereim, több lett.
Szombat délután pedig igencsak elkezdett menni a hasam, és még mindig nem hagyta abba. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg nem vmelyik kaja okozta. Most arra gyanakodom, hogy vmelyik gyógyszer lesz, amit újra vagy frissen kezdtem el szedni. Nagyon bízom benne, hogy így van, de rajtam van a para rendesen. Hétfőn megpróbálok beszélni a Doktor Úrral, hogy mi legyen. Nagy valószínűséggel abba hagyjuk ezeket a gyógyszereket, és bízom benne, hogy ezzel rövidre is zártuk az ügyet és elmúlik.
Elindítottam egy fotósorozatot, amit rég szerettem volna. Ennek a lényege, hogy minden nap készítek egy képet, a gyerekkorom egyik kedvenc mesefigurájáról. A sorozat első képe látható fent. Folyamatosan bővül a flickr-ön.