Tegnap megkaptam az IgG infúziómat. Először megvizsgáltak, hogy nincs-e esetleg vmi olyan infekcióm (fertőzésem), ami miatt ne lehetne beadni. Nem volt semmi gond, így behívtak egy külön szobába, ahol le lehetett ülni. Megszúrtak, majd feltették az infúziós palackot. Mikor felnéztem, már elkezdtem egy picit aggódni, mert baromi lassan csöpögött. Sok minden folyott már le nekem az évek alatt, úgyhogy már akkor kezdtem sejteni, ez el fog tartani egy darabig. Persze rákérdeztem, hogy ennek tényleg ilyen lassan kell-e csöpögnie, nővérke mondta, hogy az elsőnek igen. Akkor picit elkerekedett a szemem, és rögtön jött is a kétségbeesett kérdés, hogy miért hány lesz? Hát 4... Végtelenül boldog voltam. Már láttam is magam előtt az esti hazamenetelt, de azt biztosra vettem, hogy több lesz ez, mint az előre elképzeld 1-2 óra. Igen, 4 és fél óráig tartott. Sose gondoltam volna, hogy hosszabb lesz, mint a ferezis. Mondjuk annyi előnye van a dolognak, hogy normál kanülbe kapjuk, így lehet mocorogni, helyezkedni, sőt vécére menni is. Ennek is meg van a tanulsága, laptopot feltétlenül vinni kell, vagy vmi olvasnivalót, mert így most majd megölt az unalom.

A hőemelkedéseim még mindig meg vannak, de bízom benne, hogy az infúziók megteszik a hatásukat, és ez hamarosan maradandóan elmúlik.