Nagyon durva, de tényleg így van. Még nincs kialakult protokoll, hogy pontosan hogyan is kell viszatérni, a kajával és a gyógyszerekkel, egy ilyen súlyos bél gvhd után. Két hét nulldiéta után először csak pár kekszet ehettem. Ahogy teltek a napok mindig kaptam egy kis engedményt és most már a napi menü: egy fél zacskó keksz, egy folyékony tápszer, és ebédre egy fél adag főtt csirke, főtt burgonyával (csak sózott). Ez így már egész elviselhető, főleg, hogy ezt minél több felé el szoktam osztani, az ebédet is két részletben eszem, így nem csak a belemnek jó, de az éhség se kínozza annyira, és nem is zuttyan úgy a gyomromba a "sok kaja". Nagyon óvatosan eszegetek csak, és most nem is növelünk, bővítünk a repertoáron, hanem a szteroidot csökkentjük szépen lassan. Igazából én ennek örülök a legjobban, hiszen ennek a hatalmas dózis szteroidnak rengeteg mellékhatása van, amik csak újabb gyógyszereket generálnak, amik szintén okoznak ezt-azt, így le se merem írni mennyi mindent kapok. A fő, hogy a gvhd elmulasztására kapott kétféle immunszupressziáns mellett, mindenféle fertőzés ellen védenek (baktérium, CMV, gombák). Nah ezeknek a gyógyszereknek vannak mellékhatásai, amik miatt például vízhajtót, gyomorvédőt és még pár dolgot kell kapnom minden nap. A legzavaróbb talán, hogy a CMV elleni gyógyszer előtt és után is kapok egy nagy adag infúziót, ami a sok szteroid mellékhatására, hogy megköti a vizet, puffad az ember bőre mint a lufi. Rengeteg víz jut a szervezetembe, de kijönni meg nem akar. E miatt a vérem is felhígult, így ma kaptam két egység 0-ás vért. Szépen lecsorgott, nem is volt semmi baj. A fő igazából, hogy a hasmenésem ne jöjjön vissza.
De talán akkor is az a legnehezebb az egészben, hogy türelmesen kell várakozni, valamivel mindig lekötni magam, hogy ne a hülye mellékhatásokkal legyek elfoglalva. Szoktam a TV-t nézni, de nem túl sok érdemleges van benne, így gyakran menekülök a netre. Így telnek a délelőttök, délután pedig jönnek a látogatók, mindig ez a legjobb a napban, ha a kis családommal beszélgethetek. Ma például sikerült pont egymást váltaniuk, így egész délután voltak nálam. Sajnos csak ők jöhetnek be, hisz nagy a fertőzésveszély (természetesen nagyon ügyelünk a tisztaságra és kötelező a maszk, köpeny, lábzsák, kézmosás miellőtt bárki belép).
Ma este pedig miután nővérem elment, már hazafelé tartott mikor látott egy szivárványt és felhívott, látta, hogy nekem épp az ablakom felé esik. Így készült ez a kép, amin nem csak a szivárvány, de az egy évvel ezelőtti transzplantációm kellemes kilátása is rajta van:
"...az a jegenye, az az egy,
az a hülye fa..."Cseh Tamás
