Igen, ritkulnak a bejegyzéseim, és ennek szerencsére csak annyi az oka, hogy nincs miről írnom, és ez csak jó. Persze hétfőn meg kedden most is voltam ferezisen, de olyan jól, simán lezajlott, hogy nincs is mit róla mondanom. Az viszont annak nagyon örülök, hogy felrebbent, most már majd elhagyhatjuk a szteroidot, teljesen. Jövő héten, csütörtökön megyek kontrollra a Doktor Úrhoz, és ha minden rendben van, akkor elég nagy valószínűséggel végre abbahagyhatom a szedését. Régóta várt pillanat ez. Igaz a GVHD-m közben most is nagyon figyelem. Szépen stagnál, úgyhogy nincs baj, csak így legyen miután teljesen elhagytuk, akkor is!
Szépen lassan állunk vissza a régi dolgokra. Fokozatosan, de lazítunk mindenen. Furcsa, de a visszaszokás sem egyszerű, mert az ember óhatatlanul észreveszi, hogy mi a piszkos, mit fogdosunk meg sokszor. De ezekkel is le kell állni, mert aztán már csak mánia lesz belőle. Kényszeres pedig nagyon nem szeretnék lenni. A könyves szekrényem is visszaköltözött a szobámba, igaz még üres, de egyre jobban hasonlít a régi valójához. Bár még tizedannyi kacat sincs benn, mint régen, de alakul. :)
