HTML

Immunhiány

Születésem óta immunhiányos vagyok. Azóta átestem egy csontvelő-transzplantáción. Ennek az előzményeiről, a kórházban történtekről és az azt követő eseményekről szólna ez a blog.

Címkék

HTML doboz

Már látszik a vége

2010.06.12. 13:05 kookusz

Már ott tartunk, hogy nem vagyok 24 órás infúzióra kötve. Így el tudtam kezdeni sétálni a folyosón, és minden nap rendesen ki tudok menni fürdeni is. Ezek eléggé kimerítőek, nagyon elgyengült az összes izmom, de tornáztatom őket szépen. A gyógyszereim nagy részét is már szájon át kapom, és már nem is kell annyi félét szednem. Már ezek önmagukban is mind jó hírek, mind ezen a héten kaptam. De ez még fokozódik azzal, hogy kezdek a kajálással is visszaállni. Ma kezdtem el vissza állni a napi ötszöri étkezésre. Ugyanis eddig csak nagyon keveseket és nagyon sokszor ettem egy nap, a keksz adagomat egész nap csipegettem, az ebédemet is kétszerre ettem meg a két pirítóst és a levest is mind külön. Most viszont egész közel került a hazamenetelem, a jövőhét végére kilátásba helyezték, úgyhogy szépen vissza kell állnom a normális kajálásra. És nem csak mennyiségben kaptam engedményeket, de szépen fokozatosan mindent visszavehetek az étrendembe. Tegnap például már felvágottat vacsoráztam és a pirítósom is megkentem vajjal. Ma reggel pedig már két pirítóst ettem sajtal. Holnap ebédre pedig már nem is főzeléket hanem lecsót kapok, amit nagyon szeretek. Így addigra mire hazamehetek, már el is kellene jutni a tejes dolgokhoz is, de fő a fokozatosság. Éjszakára még jár intravénás táplálás, de azt is csak azért kapom, hogy amíg itt vagyok és van kanülöm, akkor minél több tápanyagot juttassanak belém. Bár már eszem annyit amennyi önmagában is elég lehetne. A gyomrom persze még szokott morogni, és általában jó telítettnek érzem, de ez bizony így lesz még egy darabig. Étvágyam viszont nagyon jó, nyilván a szteroidtól is :)
A meleg engem is megvisel, bár itt a szobámban a legjobb a légköndi az egész osztályon, mégsem tudok túl jól aludni. Próbálok erősíteni is, de ugyanakkor kipihenni magam és rendesen enni. Nehéz megtalálni az egyensúlyt, de most olyan jók a kilátások, hogy igazán kellemes feladatnak tűnik. Jó arra gondolni, hogy nemsokára újra otthon lehetek. Ez persze mindig rémisztő is, hisz a biztonságos közeget elhagyja az ember, de mégis nyugodtabb lesz majd az otthoni élet.


Szólj hozzá!

Címkék: kaja gvhd csontvelőn

A bejegyzés trackback címe:

https://kookusz.blog.hu/api/trackback/id/tr692076117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása