Második napja fekszem benn a kórházban. Egy ilyen félsteril szobába kerültem, mobilizáló a neve. Itt még mindent normálisan csinálhat az ember azzal a kivétellel, hogy a nővéreken kíül senki nem jöhet be a szobába, csak kintről az ablakból kopoghatnak a látogatók. Ráadásul beszélni is csak mobilon tudunk. Ez elég rossz, de a steril szobában már majd oda lehet jönni az ágyamhoz, igaz ott is lesz ilyen elválasztó fólia, de a közelben lesznek a látogatóim és beszélni is tudunk.
Tegnap megcsinálták a csontvelő back-up-ot. Sajnos a tüdőm gyengesége miatt nem mertek elaltatni, így csak elérzéstelenítettek. Kaptam egy szurit a gerincembe és deréktól lefelé semmit nem éreztem. Nagyon furcsa volt. Főleg, hogy nem protokol szerint vesztettem el a dolgok érzékelését. még tudtam mozgatni a lábujjaim mikor a combomon más semmit sem éreztem. Pedig állítólag lentről felfelé szokták elveszíteni az érzékelést. Ez erős aggodalmamra adott okot, főleg hogy a hasam környékén még éreztem ezt azt, igaz itt kellett is különben baj van. A lényeg, hogy féltem, hirtelen elkezdik, én meg még mindig érzem. Aztán úgy szóltak, hogy már belémszúrták a tűt, úgyhogy ha most nem éreztem semmit már nem is fogok. Nah ekkor megnyugodtam. Kaptam egy kis oxigént is, egy maszkot elém tettek, csak hogy hasonfekve is kapjak rendesen levegőt, de a szatom végig 100 volt úgyhogy tökéletes. A végefelé kaptam egy kis dormikumot, meg előtte is egy kis nyugtatót, úgyhogy szokás szerint kicsit furák és misztikusak ezek az emlékeim is. Főleg, hogy olyan is rémlik, hogy a dokik énekelték a Guantanamerát. Asszem én is beleénekeltem, de én legalább foghatom a gyógyszerekre. A végére egyáltalán nem emléxem, addigra hatotta a dormikum :) Szóval nem volt rossz a hangulat, és semmit nem éreztem azon kívül, minthogyha néha jól rámtámaszkodnának. A kórterembe visszaérve jó sokat aludtam, és ahogy szép lassan hatott az érzéstelenítés, így is jött vissza. De mint kiderült éjfélig nem szabadott volna felülnöm, nekem meg azt mondták, hogy 3 óra után felszabad míg eszem. Nah ezt nagyon nem kellett volna. Azóta se tudok felülni, mert ha ülök úgy megfájdul a fejem, hogy nem bírok megmaradni. Ma voltam hasi meg mellkas ct-n, nah hát oda is toltak, mert csak fekve tudok megmaradni. Most estére egy kicsit jobb lett, de a jótól még messze van. Így ma is alig tudtam enni, ami nállam igen komoly probléma. Az a szörnyű az egészben, hogy az ételt kívánom, éhes is vagyok, de amint felülök, rettentően megfájdul a fejem, meg néha hányingerem is lesz. Nah hát így nem lehet kajálni. Jah és kapok oxigént is, nincsenek megelégedve a szatommal. Hiába mondtam, hogy az nekem úgyse lesz normális, mert rossz a tüdőm. A vérnyomásom is nagyon alacsony, talán azért eröltetik. Kaptam ma is pár infúziót, hogy ezen segítsenek.
Úgy néz ki, holnap átkerülök már a steril boxos részbe, ezt követően meg a gyerekosztályra raknak.
